Spanyolorsz�g, hivatalosan Spanyol Kir�lys�g (spanyolul �s galiciai nyelven Reino de España, katal�nul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) f�ggetlen �llam D�l-Eur�p�ban, illetve �szak- �sNyugat-Afrik�ban (a hozz� tartoz� Ceuta �s Melilla auton�m v�rosokkal, valamint a Kan�ri-szigetekkel). A spanyol sz�razf�ld d�lr�l �s keletr�l aF�ldk�zi-tenger (amelyben az orsz�ghoz tartoz� Bale�r-szigetek fekszenek), �szakr�l a Vizcayai-�b�l �s nyugatr�l az Atlanti-�ce�n alkot vele hat�rt. A sz�razf�ld�n Portug�li�val, Franciaorsz�ggal, Andorr�val, Gibralt�rral �sMarokk�val hat�ros. Spanyolorsz�g a legnagyobb a h�rom f�ggetlen �llamb�l, amelyek az Ib�riai-f�lszigeten fekszenek. F�v�rosa Madrid.

 

 

Fekv�se, hat�rai

 

Portug�li�val �s Gibralt�rral osztozik az Ib�riai-f�lszigeten. �szakon a Pireneusok term�szetes hat�rt k�pez Franciaorsz�g �s Andorra fel�. Keleten �s d�lkeleten a F�ldk�zi-tengerrel (1663 km) �rintkezik, �szakon a Vizcayai-�b�l, �szaknyugaton illetve d�lnyugaton a C�dizi-�b�ljelenti szint�n term�szetes hat�r�t az Atlanti-�ce�n (711 km) fel�. D�len a Gibralt�ri-szoros v�lasztja el Afrik�t�l (14 km). A partok teljes hossza 3144 km.

 

 

A kir�lys�g r�szei a sz�razf�ldi ter�leteken k�v�l m�g:

 

 

Domborzat, v�zrajz:

 

Spanyolorsz�g ter�let�nek nagy r�sz�t fenns�kok �s hegys�gek uralj�k. Az orsz�g �tlagos tengerszint feletti magass�ga 600 m felett van. Geol�giailag, morfol�giailag a spanyol t�jakat h�rom nagyobb vid�kre oszthatjuk:

Az orsz�g k�zponti r�sz�n a Mezeta(Meseta Central Española) felf�ldje ter�l el, mely 200 000 km² vid�ket foglal mag�ba, 600–1000 m�ter k�z�tti v�ltakoz� magass�ggal, �tlagos magass�ga 700–800 m�ter.

Bels� peremhegys�gek vid�ke: �szakon az Aszt�riai-hegys�g, �szaknyugat-keleti ir�nyban az Ib�riai-hegys�g

K�ls� peremhegys�gek vid�ke: �szakon a Kant�briai-hegys�g �sszekapcsolja az Aszt�riai-hegyvid�ket a Pireneusokkal, A Gal�ciai-hegys�g Spanyolorsz�g �szaknyugati cs�csk�ben foglal helyet, A Katal�niai-hegys�g d�lnyugat fel�l kapcsol�dik ugyancsak a Pireneusok l�ncaihoz, Az Andal�ziai-l�nchegys�g vagy B�tikai-Kordilerr�k az orsz�g d�li r�sz�n emelkedik, A peremhegyvid�khez csatlakoznak az Ebro-medence, a Tajo-medence �s a Guadalquivir-medence

 

A Spanyolorsz�gban tal�lhat� t�bb mint 1800 folyam �s forr�s k�z�l csak a Tajo hosszabb 960 kilom�tern�l, �s 90 kiv�tel�vel mind r�videbb 96 kilom�tern�l. Ezek a r�vid foly�k csak kis v�zmennyis�get sz�ll�tanak, �s az �v n�mely szakasz�ban ki is sz�radnak, �m mikor nagy a v�zhozam, igen sebesek. A nagy foly�k t�bbs�ge a magas hegys�gekb�l ered, �tfolyik a k�zponti Mezet�n �s Portug�li�ban �mlik bele az Atlanti-�ce�nba (kiv�telt k�pez az Ebro, amely a F�ldk�zi-tengerbe torkollik). Az �szaknyugati partvid�ket sz�mos, fjordhozhasonl� szikl�s beny�l�s tark�tja.

 

 

 

Vissza