A parlament�ris demokr�ci�t Franco t�bornok hal�la ut�n �ll�tott�k vissza, 1975-ben, aki az 1939-ben v�get �rt polg�rh�bor� �ta uralkodott. Az 1978-as spanyol alkotm�ny Spanyolorsz�got alkotm�nyos monarchi�nak nyilv�n�totta minisztereln�kkel, aki a k�tkamr�s parlament, a Cortes Generales vezet�je. Ennek tagjait 4 �venk�nt v�lasztj�k. 1981. febru�r 23-�n n�h�nyan a hadseregb�l bet�rtek a parlamentbe �s megpr�b�lt�k megd�nteni a hatalmat. A katonas�g nagy r�sze azonban h�s�ges maradt I. J�nos K�roly kir�lyhoz, aki a Spanyol Hadsereg f�parancsnokak�nt meghi�s�totta a puccsot.

1982 okt�ber�ben a Spanyol Szocialista Munk�sp�rt (PSOE) Felipe Gonz�lez M�rquez vezet�s�vel abszol�t t�bbs�get szerzett a K�pvisel�h�zban �s a Szen�tusban egyar�nt. Gonz�les �s p�rtja 13 �vig volt korm�nyon. Ezid� alatt Spanyolorsz�g bel�pett a NATO-ba �s az Eur�pai Uni�ba. Az orsz�g nagy m�rt�kben fejl�d�tt az oktat�s, az eg�szs�g�gy �s munka�gy ter�let�n is.

1996 m�rcius�ban Jos� Mar�a Aznar �s N�pp�rtja (PP) nyerte meg a v�laszt�sokat, �s a mad�tumok fel�t megszerezte a Kongresszusban. Aznar liberaliz�lta a gazdas�got �llami v�llalatok privatiz�ci�j�val, a munkapiac reformj�val, n�velte a konkurenciaharcot n�h�ny ipar�gban (f�k�nt a telekommunik�ci�ban). Aznar els� hivatali idej�ben Spanyolorsz�g bel�pett az Eur�pai Gazdas�gi �s Monet�ris Uni�ba. Ekkor Spanyolorsz�g az Egyes�lt �llamokkal �s a NATO t�bbi tagj�val egy�tt katonai m�veletekben vett r�szt az akkori Jugoszl�vi�ban. Az orsz�g r�szt vett a boszniai �s koszov�i b�kemisszi�kban is.

Aznar 2000 m�rcius�ban �jra megnyerte a v�laszt�sokat �s abszol�t t�bbs�get szerzett a parlament mindk�t h�z�ban. Ez lehet�v� tette Aznarnak hogy koal�ci�s partner n�lk�l alak�tson korm�nyt. Az orsz�g ekkor rend�thetetlen p�rtfog�ja lett a terrorizmus elleni harcnak. A 2004-es v�laszt�sokon Aznar aleln�k�t, Mariano Rajoyt nevezte ki a N�pp�rt eln�kjel�ltj�nek maga helyett. A m�rcius 11-i madridi terrort�mad�s ut�hat�sak�nt a N�pp�rt a Spanyol Szocialista Munk�sp�rt jav�ra elvesztette a v�laszt�sokat �s vezet�je, Jos� Luis Rodr�guez Zapatero lett a minisztereln�k. Zapatero olyan korm�nyt nevezett ki, ahol ugyanannyi n� �s f�rfi miniszter volt.

 

 

Alkotm�ny �s �llamforma