Politika
A parlamentáris demokráciát Franco tábornok halála után állították vissza, 1975-ben, aki az 1939-ben véget ért polgárháború óta uralkodott. Az 1978-as spanyol alkotmány Spanyolországot alkotmányos monarchiának nyilvánította miniszterelnökkel, aki a kétkamrás parlament, a Cortes Generales vezetője. Ennek tagjait 4 évenként választják. 1981. február 23-án néhányan a hadseregből betörtek a parlamentbe és megpróbálták megdönteni a hatalmat. A katonaság nagy része azonban hűséges maradt I. János Károly királyhoz, aki a Spanyol Hadsereg főparancsnokaként meghiúsította a puccsot.
1982 októberében a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Felipe González Márquez vezetésével abszolút többséget szerzett a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt. Gonzáles és pártja 13 évig volt kormányon. Ezidő alatt Spanyolország belépett a NATO-ba és az Európai Unióba. Az ország nagy mértékben fejlődött az oktatás, az egészségügy és munkaügy területén is.
1996 márciusában José María Aznar és Néppártja (PP) nyerte meg a választásokat, és a madátumok felét megszerezte a Kongresszusban. Aznar liberalizálta a gazdaságot állami vállalatok privatizációjával, a munkapiac reformjával, növelte a konkurenciaharcot néhány iparágban (főként a telekommunikációban). Aznar első hivatali idejében Spanyolország belépett az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba. Ekkor Spanyolország az Egyesült Államokkal és a NATO többi tagjával együtt katonai műveletekben vett részt az akkori Jugoszláviában. Az ország részt vett a boszniai és koszovói békemissziókban is.
Aznar 2000 márciusában újra megnyerte a választásokat és abszolút többséget szerzett a parlament mindkét házában. Ez lehetővé tette Aznarnak hogy koalíciós partner nélkül alakítson kormányt. Az ország ekkor rendíthetetlen pártfogója lett a terrorizmus elleni harcnak. A 2004-es választásokon Aznar alelnökét, Mariano Rajoyt nevezte ki a Néppárt elnökjelöltjének maga helyett. A március 11-i madridi terrortámadás utóhatásaként a Néppárt a Spanyol Szocialista Munkáspárt javára elvesztette a választásokat és vezetője, José Luis Rodríguez Zapatero lett a miniszterelnök. Zapatero olyan kormányt nevezett ki, ahol ugyanannyi nő és férfi miniszter volt.
Alkotmány és államforma
Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta. Az állam feje a király, jelenleg I. János Károly (Juan Carlos I). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.
Törvényhozás: Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:
-
a Képviselői Kongresszus (Congreso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
-
a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208-at közvetlenül választanak meg, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.
Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolország)
|