�skor

 

Az Ib�riai-f�lsziget �slakosai

 

Hispania,a jelenlegi Spanyolorsz�g, m�r az �s- �s �jk�kort�l lakott volt. Az orsz�g �szaki partvid�k�n, Santander k�zel�ben l�v� barlangok (Altamirai barlang) az �sk�kori ember festm�nyeit rejtik. A 18 m�ter hossz� �s 8 m�ter sz�les f�terem mennyezet�t szarvasokat, vaddiszn�kat, lovakat �s b�l�nyeket �br�zol� �leth� festm�nyek bor�tj�k - akad k�zt�k k�t m�tern�l hosszabb is. Az alakokat fasz�nnel rajzolt�k meg, majd f�ldfest�kekkel �l�nkv�r�sre �s ibolyasz�n�re festett�k. A kisebb termekben fekete sz�nnel festett �s v�sett k�pek is tal�lhat�k. A festm�nyeket 1879-ben fedezte fel egy k�rny�kbeli f�ldbirtokos, Marcellino de Sautola, aki t�zk�b�l �s �llati csontb�l k�sz�lt szersz�mokat is tal�lt a barlangban. A spanyol �s k�lf�ldi szak�rt�k eleinte hamis�tv�nynak tartott�k a festm�nyeket, amelyekr�l v�g�l csak 1902-ben �llap�tott�k meg, hogy val�ban i. e. 13500 k�r�l k�sz�lhettek.

 

 

�kor 

 

A r�mai uralom: Hispania

 

Mivel Eur�pa �s Afrika k�z�tt helyezkedik el, a Pireneusi-f�lsziget mindig is k�l�nb�z� t�rzsek �s civiliz�ci�k h�d�t�sainak c�lpontja volt.

A ter�let �slak�i, a vitatott eredet� ib�rek, i. e. 800 k�r�l �sszeolvadtak a Pireneusokon �t benyomul� kelt�kkal (keltiberek). Hispania gazdag �rclel� helyei, ide�lis, haj�zhat� partjai, el�ny�s f�ldrajzi helyzete vonzott�k a haj�s n�peket. Az i. e. 10-11. sz�zadban a f�n�ciaiak telepeket l�tes�tettek a keleti parton. �k alap�tott�k Malac�t (Mal�ga) �s Gadest (C�diz). Az i. e. 7. sz�zadban g�r�g�k jelentek meg a d�li �s a keleti partvid�ken, akiknek k�s�bb �t kellett engedni�k a ter�letet a karth�g�iaknak.

A m�sodik pun h�bor�ban (i. e. 218-201) �sszeomlott Karth�g� hatalma. A r�maiak i. e. 3. sz�zadban �rkeztek, de k�t tov�bbi sz�zadba ker�lt, mire leig�zt�k a f�lszigetet. A r�mai jog, a latin nyelv �s a r�mai szok�sok fokozatosan az �let r�szei lettek. A r�maiak i. e. 197-ben k�t provinci�t l�tes�tettek: Hispania citeriort, �s Hispania ulteriort. A luzit�nok Viriathus vezet�s�vel m�g felkeltek a r�maiak ellen, majd �ket a keltib�rek k�vett�k (Numantia ostroma, i. e. 134-133), de a felkel�seket levert�k. A r�mai uralom m�lyen �talak�totta a t�rsadalmat, gazdas�gi v�ltoz�sokat id�zett el� (rabszolgas�g, mez�gazdas�g, k�zm�ipar, b�ny�szat, kereskedelem, utak �p�t�se). A romaniz�ci� leger�sebben a K�z�p-�s D�l-Hispani�t hatotta �t, �szakot (a mai Baszkf�ld) kev�sb�. A hispaniai tartom�nyok sz�mos h�res egy�nis�get adtak a R�mai Birodalomnak: Marcus Valerius Martialis, Marcus Annaeus Lucanus, Lucius Annaeus Seneca, Marcus Ulpius Traianus, Publius Aelius Hadrianus. Az i. sz. 4. sz�zadt�l elterjedt a kereszt�nys�g. A r�mai uralomnak a folytonos bet�r�sek (szv�vek, vand�lok, al�nok) �s a n�pv�ndorl�s vetett v�get a Pireneusi-f�lszigeten.

 

 

K�z�pkor 

 

A vizig�t korszak

 

409-ben Hispani�t megt�madt�k a germ�n t�rzsek, �s 419-re megalap�tott�k a Vizig�t Kir�lys�got. A nyugati g�tok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulm�nok �tkeltek a Gibralt�ri-szoroson �s gy�zedelmeskedtek Roderik, az utols� g�t kir�ly felett. 714-re az arab hadsereg az eg�sz f�lszigetet elfoglalta, kiv�ve az �szaki hegyes vid�keket. A d�li (Al-Andalus, ahogyan az arabok nevezt�k) muzulm�n megsz�ll�s k�zel 800 �vig tartott. Ez alatt az id� alatt a m�v�szetek �s tudom�nyok vir�goztak, �j term�nyeket �s mez�gazdas�gi technik�kat vezettek be, palot�kat, mecseteket, iskol�kat, kerteket �s nyilv�nos f�rd�ket �p�tettek. 722-ben Covadong�n�l, a f�lsziget �szaki r�sz�n, a vizig�t kir�ly, Pelayo vezet�s�vel egy kis hadsereggel el�sz�r gy�zte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a ter�let kereszt�ny visszah�d�t�s�nak kezdet�t.

 

 

A reconquista

 

A 13. sz�zad v�g�re Kaszt�lia �s Arag�nia a kereszt�ny hispaniai ter�letek k�t leger�sebb kir�lys�g�v� n�tte ki mag�t, �s 1479-ben egyes�lt Izabella (Kaszt�lia hercegn�je) �s Ferdin�nd (Arag�nia tr�n�r�k�s�nek) frigy�vel. A katolikus uralkod�k�nt ismert p�r egyes�tette eg�sz Spanyolorsz�got. 1478-ban megalap�tott�k a k�ny�rtelens�g�r�l h�res spanyol inkviz�ci�t, kiv�gezve �s el�zve ezzel t�bb ezer zsid�t �s nem kereszt�nyt. 1482-ben megostromolt�k Granad�t �s 10 �vvel k�s�bb az utols� arab kir�ly is megadta mag�t, beteljes�tve ezzel a reconquist�t. 1492-ben Izabella �s Ferdin�nd – az inkviz�ci� hat�sa alatt – rendelkez�st adott ki a spanyolorsz�gi zsid�k ki�z�s�r�l (expulsi�n), amelyet m�g abban az �vben v�grehajtottak.

 

 

�jkor

 

A spanyol birodalom f�nykora

 

Spanyolorsz�g hatalmas birodalmat �p�tett ki az �jvil�gban, Kolumbusz 1492-es amerikai partrasz�ll�sa ut�n. Arany �s ez�st �ramlott a spanyol kincst�rba Mexik�b�l �s Perub�l, miut�n a h�d�t�k f�ldeket szereztek Kub�t�l Bol�vi�ig. Spanyolorsz�g monopoliz�lta a kereskedelmet az �j gyarmatokkal, �s a vil�g egyik leghatalmasabb nemzet�v� v�lt. �m ez a protekcionizmus h�tr�ltatta a kol�ni�k fejl�d�s�t �s egy sor k�lts�ges h�bor�t eredm�nyezett Angli�val, Franciaorsz�ggal �s Hollandi�val.

 

 

Spanyol gyarmatos�t�s

 

Az �jvil�gba megindult a spanyol konkviszt�dorok hada. A portug�lokkal ellent�tben a spanyolok az �jvil�gban m�r gyarmatokat l�tes�tettek, nem el�gedtek meg a partvid�k megh�d�t�s�val. A konkviszt�dorok alkir�lys�gokat hoztak l�tre, amelyek urai kiz�r�lag a spanyol kir�lynak tartoztak felel�ss�ggel.

Els�k�nt Hern�n Cort�s vezetett hadj�ratot a mexik�i azt�kok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a maj�kat h�d�totta meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat d�nt�tte meg. A h�d�t�k hallatlan technikai f�l�nye, valamint a j�rv�nyok nyom�n az �slakoss�g alig 15-20%-a maradt �letben.

 

 

A birodalom hanyatl�sa

 

1808-ban I. Nap�leon francia cs�sz�r seregei behatoltak az orsz�gba �s a spanyol korona mindink�bb elvesztette a gyarmatai feletti uralmat. Egy madridi felkel�st k�vet�en a spanyolok �sszefogtak, �s �t �ven �t tart� f�ggetlens�gi h�bor�t v�vtak a franci�k ellen. 1813-ban a francia hader�t v�gleg ki�zt�k, �s 1814-ben VII. Ferdin�nd visszaker�lt a spanyol tr�nra. Ferdin�nd 20 �ves uralkod�sa alatt vissza�ll�totta az inkviz�ci�t, �ld�zte a liber�lisokat �s a konzervat�vokat, korl�tozta a sz�l�sszabads�got. A spanyol gazdas�g pangott, az amerikai gyarmatok pedig kiv�vt�k f�ggetlens�g�ket.

A v�gzetes 1898-as spanyol–amerikai h�bor� a Spanyol Birodalom �sszeoml�s�t jelentette. Spanyolorsz�g veres�get szenvedett egy sor tengeri csat�ban, ami Kuba, Puerto Rico, Guam �s F�l�p-szigetek elveszt�s�t eredm�nyezte. Spanyolorsz�g gondjai tov�bb fokoz�dtak a 20. sz�zad els� fel�ig. 1923-ban, amikor az orsz�g a forradalom k�sz�b�n �llt, Miguel Primo de Rivera �llamcs�nyt hajtott v�gre �s 1930-ig katonai dikt�tork�nt korm�nyozta Spanyolorsz�got. 1931-ben XIII. Alfonz, az utols� kir�ly elmenek�lt az orsz�gb�l. M�snap kiki�ltott�k a m�sodik Spanyol K�zt�rsas�got, amely hamarosan bels� konfliktusok �ldozat�v� v�lt.

 

 

A 20. sz�zad spanyol t�rt�nelme 

 

Francisco Franco dikt�tor

 

A spanyol polg�rh�bor� �s a Franco-diktat�ra (1936 – 1975)

Amikor 1936-ban republik�nus rend�r�k meggyilkolt�k az ellenz�ki nacionalist�k vezet�j�t, Jos� Calvo Sotelot, a hadsereg j� indokot tal�lt arra, hogy megd�ntse a korm�nyt. A r�k�vetkez� polg�rh�bor� alatt (1936-39) a nacionalist�k sz�les k�r� katonai �s p�nz�gyi t�mogat�st kaptak a nemzetiszocialista N�metorsz�gt�l �s a fasiszta Olaszorsz�gt�l, m�g a megv�lasztott republik�nus korm�ny csak a szovjet seg�ts�gre �s kisebb m�rt�kben az �rtelmis�giekb�l, m�v�szekb�l, �r�kb�l �s a politikailag elk�telezettekb�l �ll� Nemzetk�zi Brig�dokra t�maszkodhatott. A fasizmus fenyeget�se ellen�re Anglia �s Franciaorsz�g a h�bor� kisz�lesed�s�t�l f�lve megtagadta a republik�nusok t�mogat�s�t.

1939-re a Franco �ltal vezetett nacionalist�k megnyert�k a polg�rh�bor�t, amely t�bb mint 350 000 spanyol hal�l�t k�vetelte. Franco 35 �ves uralma els� fel�ben politikailag �s gazdas�gilag Spanyolorsz�g elszigetel�d�tt, a gazdas�gi recesszi� s�jtotta az orsz�got. Ez az �llapot eg�szen az 1950-es �vekig tartott, amikor a turizmus fellend�l�se �s az Amerik�val k�t�tt nemzetk�zi szerz�d�s megteremtette a forr�sokat az orsz�g gazdas�g�nak fel�p�l�s�hez. Az 1970-es �vekben Spanyolorsz�gnak volt a leggyorsabban fejl�d� gazdas�ga eg�sz Eur�p�ban.

Franc�t, aki sosem sz�ntette meg a kir�lys�got, 1975-ben bek�vetkezett hal�la ut�n v�grendelete szerint I. J�nos K�roly (Juan Carlos I) kir�ly k�vette, XIII. Alfonz Bourbon-h�zi uralkod� unok�ja. Spanyolorsz�gban J�nos K�roly reformjainak k�sz�nhet�en hamarosan l�trej�tt a parlamenti demokr�cia.

 

 

1975 ut�n

 

Spanyolorsz�g 1986-ban csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz. 1992-ben az orsz�g �jra reflektorf�nybe ker�lt, Barcelona adott otthont az olimpiai j�t�koknak, Sevilla az Expo92-nek, �s Madridot ki�ltott�k ki Eur�pa kultur�lis f�v�ros�nak. 1996-ban a N�pp�rt (PP) alak�tott korm�nyt, amelyet Jos� Mar�a Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban l�v� szocialista korm�ny vezet�je Jos� Luis Rodr�guez Zapatero.

 

Vissza