Himnusz

 

 

A spanyol himnusz Eur�pa egyik legr�gebbi nemzeti himnusza, eredete ismeretlen. El�sz�r 1761-ben eml�tik, a Libro de Ordenanza de los toques militares de la Infanter�a Española-ban, azaz a spanyol gyalogosok trombitajeleinek jegyz�k�ben, amelyet Manuel de Espinosa �ll�tott �ssze. Itt Marcha Granadera, „a gr�n�tosok indul�ja” c�men eml�tik, de szerz�j�t nem t�ntetik fel.

1770-ben III. K�roly hivatalos Becs�let-indul�v� nyilv�n�totta a Marcha Granader�t, ami �gy helyet kapott a k�l�nb�z� �nneps�geken.

A spanyolok nemsok�ra nemzeti himnuszuknak kezdt�k tekinteni az indul�t, �s elnevezt�k Kir�lyi indul�nak, mert mindig hivatalos �nneps�geken, a kir�lyi csal�d jelenl�t�ben j�tszott�k.

A M�sodik Spanyol K�zt�rsas�g idej�n (1931–1939), a nemzeti himnusz az 1820-t�l ismert  Himno de Riego lett, Francisco Franco dikt�tor azonban a polg�rh�bor� ut�n �jra a Marcha Real-t nyilv�n�totta himnusznak (a r�gi nev�n, Marcha Granadera-k�nt.) A jelenlegit v�ltozat�t az 1978-as spanyol alkotm�ny tette hivataloss�, de csak a zen�j�t, a sz�veget nem. Kor�bbi sz�veg�t, Jos� Mar�a Pem�n vers�t, (amelyre m�g a m�lt sz�zad 30-as �veiben adta �ld�s�t Francisco Franco), 1978 �ta tilos �nekelni.

1997 okt�ber�ben I. J�nos K�roly spanyol kir�ly nyilatkozatot adott ki, melyben szab�lyozta a Marcha Real haszn�lat�t.

A spanyolok 30 �ven �t voltak k�nytelenek belet�r�dni abba a furcsa helyzetbe, hogy �nnepi alkalmakkor, sportversenyeken nem �nekelhetik, legf�ljebb csak d�dolhatj�k a himnuszukat, ez�rt felmer�lt az �tlet egy �j sz�veg �r�s�ra.Az �tlet az �j sz�veg �r�s�ra Alejandro Blanc�nak, a spanyol olimpiai bizotts�g eln�k�nek a fej�ben fogant meg, amikor 2006-ban az FC Liverpool stadionj�ban, a h�res Anfield Roadon megtekintett egy labdar�g� m�rk�z�st. M�ly benyom�st tett r� az a m�d, ahogyan 40 ezer helyi szurkol� �nekelte teli torokb�l a You'll never walk alone-t, a Liverpool "himnusz�t".

A 2007-ben ki�rt p�ly�zatra t�bb mint 2000 p�lyam� �rkezett. K�z�l�k egy amat�r k�lt�, az 52 �ves Paulino Cubero n�gyszer n�gysoros alkot�s�t nyilv�n�totta gy�ztesnek a zs�ri, amelyben irodalm�r, zenetud�s, t�rt�n�sz �s zeneszerz� mellett egy atl�ta is helyet kapott. Ahhoz, hogy Cubero verse t�nyleg a himnusz sz�veg�v� v�ljon, els� l�p�sben 500 ezer t�mogat� al��r�sra van sz�ks�g. Ha ez megvan, akkor ker�lhet a sz�veg a madridi parlament el� hivatalos j�v�hagy�sra.

M�r a p�ly�zat ki�r�sakor sokan �gy v�lt�k, hogy a v�llalkoz�st nem koron�zhatja siker. Hogyan is lehetne a himnusznak olyan sz�veget adni, amely megfelel a r�szben saj�t nyelvvel �s kult�r�val b�szk�lked� valamennyi r�gi�nak, k�zt�k azoknak is, amelyek hideglel�st kapnak a "nemzeti identit�s" hangoztat�s�t�l? - tett�k f�l sokan a k�rd�st. A szkeptikusok j�slat�t meger�s�tik az els� reag�l�sok. A Cubero-vers kezd� sora - Viva Espana, azaz �ljen Spanyolorsz�g - a Franco-diktat�ra alatti v�ltozat nyit� sor�val azonos. Emiatt f�k�nt a politikai baloldalon kelthet ellenszenvet, �s aligha arat tetsz�st Baszkf�ld �s Katal�nia szeparatist�inak k�r�ben.

A m�sodik str�fa els� sora (Szeresd a haz�t) a k�v�l�ll�k f�l�ben �rtatlanul csenghet, �m sok spanyol sz�m�ra megint csak a jobboldali diktat�ra �vtizedeit id�zi. Nevezetesen Franco t�bornoknak azt a r�geszm�j�t, hogy Spanyolorsz�g egys�ges nemzet�llam, amely vasszigorral fojtja el a f�ggetlens�gre t�rekv� katal�nok, baszkok �s m�sok v�gyait. Igaz, a kezd� str�fa mintegy elismeri az orsz�g soksz�n�s�g�t, amikor arr�l sz�l, hogy "�nekelj�nk egy�tt, k�l�nf�le hangon, egy sz�vb�l". �m a politikai p�rtok els� reag�l�sa t�volr�l sem biztat�.

 

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g_himnusza)
(http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=19429)